A Border Collie

A border collie k�ts�gtelen�l a legintelligensebb, legsokoldal�bban haszn�lhat�, legcsinosabb kutyafajt�k k�z� tartozik. N�h�nyan a collie el�dj�nek tartj�k, �m  ez  nem  igaz. Sokkal ink�bb mindketten egy  „�s-collie”-t�l  sz�rmaznak, �s kb. a m�lt sz�zad k�zep�t�l  teny�sztett�k  tov�bb  specializ�lva. N�h�ny teny�szt� - a fajtakutya-teny�szt�s trendj�t k�vetve - a  bordert  sz�p  ki�ll�t�si   kuty�nak  teny�sztette, a munkakuty�k pedig a farmokon maradtak, ahol egyed�l�ll� terel�technik�jukat t�k�letes�tett�k.   Nehezen k�vethet�, honnan ered ez az  �s-collie. A  XVIII.sz�zadban Buffon �br�zol egy tipikus border collie-t, de izlandi kuty�nak nevezi. Ha �sszehasonl�tjuk Eur�pa terel�kuty�it, sehol sincs a border collie-hoz hasonl� fajta, �zsi�t�l eg�sz Eur�p�n �t a kis bozontos terel�kuty�k terjedtek el.

Ahogy a neve is el�rulja, a border  collie   nem  Sk�ci�b�l sz�rmazik, hanem a Sk�cia �s Anglia  k�zti hat�rvid�kr�l, egy sov�ny k�z�phegys�gb�l, amely a  juhoknak  m�g  �pp el�g legel�vel rendelkezik.  Sk�ci�ba a  kutya  a  juhokkal ker�lt, amelyeket a XVIII. sz�zadban  vittek be a  hat�rvid�kr�l. Amikor a sk�tok elvesztett�k az Anglia  elleni  h�bor�t,  a kl�nrendszert sz�trombolt�k, az orsz�got gazdag nagybirtokosok k�z�tt osztott�k fel. A szeg�ny lakoss�got, amelynek a kl�nrendszer alatt sz�k�s, de m�giscsak elegend� �letfelt�telei voltak rettenetes m�don el�zt�k, hogy helyet csin�ljon a juhok milli�inak, mert a gyapj��zlet nagy gazdags�ggal kecsegtetett. A juhoknak �ri�si legel�kre volt sz�ks�g�k, hogy j�llakjanak. Sk�ci�ban nem kellett sz�nt�f�ldeket megv�deni�k, vagy utakat �s helys�geket figyelembe venni. Farkasok m�r r�g�ta nem voltak. A juhok m�g ma is szabadon �s f�lvadon �lnek az �ri�si, gyakran term�szetes hat�rral, p�ld�ul foly�kkal elv�lasztott legel�k�n. A juh�sz nincs �jjel-nappal az �llatai mellett, hanem csak a t�volb�l figyeli �ket. T�len az anyajuhokat k�zelebbi legel�kre terelik, ahol jobban t�pl�lhatj�k �s a tavaszi ell�s idej�n szemmel tarthatj�k �ket. K�s�bb �tt�rnek a t�volabbi legel�kre.

A sokoldal�s�g k�vetelm�nye

A juhok �sszeterel�s�n�l is �ket haszn�lj�k, amikor meg kell jel�lni �ket vagy kiv�logatni a b�r�nyokat, �s ha az �llatok fert�tlen�t� f�rd�be mennek vagy ny�ron megny�rj�k �ket. Ezek az alkalmak mindig nagy esem�nynek sz�m�tanak. A juhtulajdonosok – sokan csak mell�kesen tartanak n�h�ny juhot- �ssze�llnak kuty�ikkal �s a juhokat a v�lgybeli kar�mba hajtj�k.

  A hegygerincen kezdenek �s lehajtj�k a juhokat a v�lgybe.  Fontos, hogy egyet se hagyjanak el, mert a juhok. ravaszak. Ismerik a b�v�helyeket �s megpr�b�lj�k meg�szni a terel�st. Mivel a juhok vesz�ly eset�n �szt�n�sen �sszegy�lnek, nagy, s�r� ny�jak k�pz�dnek a v�lgyben. Itt eg�szen m�s technik�t kell haszn�lniuk a kuty�knak, hogy a sok sz�z �llatot temp�san a k�v�nt ir�nyba tudj�k mozgatni an�lk�l, hogy s�r�l�st okozn�nak. A v�lgyben azt�n ism�t teljesen �j munka v�r a kuty�kra. A kar�mban minden egyes juhval k�l�n kell dolgozni.

  Ha megfigyelj�k a r�juk v�r� feladatokat, meg�rtj�k ezeknek a kuty�knak a sokoldal�s�g�t. Rendk�v�l engedelmesnek kell lenni�k, hogy t�volr�l is vakon lehessen �ket ir�ny�tani puszt�n f�ttyent�ssel.

  M�sr�szt, ahol a juh�sz nem tud seg�t�en beavatkozni, k�vetelm�ny a d�nt�si k�szs�g �s �n�ll� cselekv�s. Ez csak akkor m�k�dik, ha a kutya �s a gazd�ja j�l meg�rtik egym�st, vagyis �k ketten optim�lis falk�t alkotnak.

  A border collie-kat mindig is teljes�tm�nyre �s eg�szs�gre teny�sztett�k. Csak az nevezhette kuty�j�t  border collie-nak, aki az Internation�l Sheepdog Society teny�szk�nyv�be be van jegyezve Amelyik kutya nincs at „working collie”.

�j karrier

Az 1976-os fajtaelismer�st heves vita el�zte meg. A juh�szok att�l f�ltek, hogy a fajta a fajta ki�ll�t�si kutyak�nt t�nkremenne. De mivel a sportversenyeken, mint az agility, csak bejegyzett kuty�k vehettek r�szt – �s kider�lt, hogy a border collie kit�n�en alkalmas erre-, azonk�v�l n�h�nyan ki is akart�k �ll�tani, megegyez�d sz�letett. A juh�szok tov�bbra is az ISDS-n�l jegyezt�k be kuty�ikat, mindenki m�s pedig a Kennel Clubn�l.     

  A juh�szoknak term�szetesen igazuk volt figyelmeztet�s�kkel, a border collie semmik�pen sem ide�lis csal�di kutya. T�ls�gosan is intelligens �s munkaszeret� ahhoz, hogy egy �ltal�nos h�ztart�sban j�l �rezze mag�t. Munkaszeretet�t ki kell el�g�teni. Ez pedig id�t �s �gyess�get ig�nyel, amivel messze nem rendelkezik mindenki. Nem el�g n�h�ny juhot �ll�tani neki a kertben, ez �llatk�nz�ss� fajul a juhok sz�m�ra. A border pedig mindenk�pp megpr�b�lja ki�lni munkasz�ks�glet�t. Ha nem terelik a megfelel� mederbe, viselked�szavaros, neurotikus, ak�r t�l agressz�v lesz, vagy sz�trombolja, ami a pof�ja el� ker�l. Olyan h�ztart�s az ide�lis sz�m�ra, ahol �llatok is vannak – kacs�k, ludak, juhok, marh�k, kecsk�k-, amelyek kezel�s�ben seg�thet. Ha j� kik�pz�st kapott, tudja, hol a helye a csal�don bel�l, �s ha �l�nk szelleme kiel�g�lt, a border collie csod�latos kutya.

  Olyan emberekhez is ide�lis, akiknek sok idej�k van r�, hogy intenz�ven foglalkozzanak vele. A kutyasportban, p�ld�ul. �gy a border collie el�kel� helyez�seket �r el engedelmess�gi versenyeken, agilityben, turnier sportban, frizbiben stb. Sikeres lavina- �s ment�kutyak�nt, vakvezet� kutyak�nt �s nyomkeres� kutyak�nt is. A m�v�szet itt ugyanakkor az, hogy �jra �s �jra motiv�ljuk �ket, mert ha egyszer felismert egy s�m�t a munk�ban, ami nagyon hamar megt�rt�nik, gyorsan elveszti a kedv�t.

  Eltekintve a nagy r�ford�t�st�l, amelyet a szabadid�nkb�l ig�nyel, a nevel�se nagyon sok figyelmet �s meg�rt�st k�vetel, hogy intelligenci�j�t mindig megel�zz�k egy orrhosszal. A legnagyobb teljes�tm�nyt csak csapatmunk�ban ny�jthat, vagyis teljesen elismeri gazd�j�t falkavez�rk�nt. Ha ez a viszony nem stimmel, a csapatmunk�b�l sem lesz semmi, mert az emberek ritk�n engedelmeskednek olyan j�l, amennyire a kutya szeretn�. A kem�ny b�n�sm�dot, drillt �s b�ntet�st ez az �rz�keny fajta nem viseli el. 

„Munkavonalak” �s „ki�ll�t�si vonalak”

A k�llemvezet�s keret�ben a kev�sb� munkaszeret� kuty�kra val� kiv�laszt�s az id�k sor�n tal�n hozz�j�rul, a border collie kev�sb� ig�nyes csal�di kutya legyen, m�g ha a munkakutya kedvel�i zokognak is miatta. Mindenki, aki intenz�ven foglalkozik a borderekkel, tud negat�v p�ld�kat eml�teni.

De ahogy a ki�ll�t�si teny�szt� minden p�roztat�ssal jav�t�sra t�rekszik, a munkakutya-teny�szt�nek is folyamatosan szelekt�lnia kell a teljes�tm�ny-tulajdons�gokra. Csak az a j� terel�kutya, amelyiknek az �szt�n�s viselked�se kiegyens�lyozott, teh�t p�ld�ul nem hajszolja a juhokat �s kord�ban lehet tartani a vad�sz�szt�n�t. Az, hogy egy Border Collie egy �llat megpillant�sakor a r� jellemz� tart�sba merevedik, messze nem teszi j� terel�kuty�v�. A laikusok �ltal nevelt kutya pedig pl�ne nem az, hiszen nevel�s n�lk�l el�g ideje volt r�, hogy minden rossz szok�st elsaj�t�tson, amelyekkel a kutyatart� azt�n soha nem boldogul. Lehetnek persze kiv�teles esetek, amikor az ilyen kuty�b�l nagyon szak�rt� k�zben j� terel�kutya v�lik. Erre azonban nem lehet sz�m�tani, ha egy�ltal�n tal�lunk is valakit,aki egy ilyen probl�m�s kuty�t elv�llalna.

Szakszer� nevel�st ig�nyel

B�r sokan tartanak mindenf�le �llatot, amelynek kezel�se egy j�l k�pzett kuty�val sokkal egyszer�bb, a k�lyk�k t�bbs�ge azonban csal�dba ker�l. Ez�rt a teny�szt�nek tudatosan a csal�di kutya ig�nyeire kell gondolnia.

  Persze felmer�l a k�rd�s, egy�ltal�n csal�di kuty�nak kell-e lennie a Border Collie-nak? Nem kell, de nagyon j� lehet, ha hozz��rt�ssel teny�sztik, szerzik be �s nevelik. Nagy a teny�szt�k felel�s�ge, egyr�szt k�vetkezetesen d�nteni a teny�szc�l mellett, m�sr�szt a k�lyk�k elad�s�n�l a legnagyobb gondoss�ggal elj�rni.

  A border collie-nak vil�gos elk�pzel�se van a falk�ban uralkod� rangsorr�l. Hihetetlen �les megfigyel�k�pess�g�vel az alig �rezhet�, �ntudatlan gesztusokb�l pontosan felismeri, mi megy v�gbe a gazd�iban �s gyakran gyorsabban reag�l, ahogy mi gondolkodunk. Nem domin�ns kutya, amely �lland�an vezet� szerepre t�rekszik, de ismernie kell a hely�t. Ha a gazd�ja nem tudatos�tja benne pontosan, a kutya hajlamainak megfelel�en t�bb vagy kevesebb �rv�nyes�l�si k�pess�ggel el�rel�p�st keres. A leggyeng�bb l�ncszemek �ltal�ban a gyerekek, ez�rt viszonylag gyakran fordulnak el� probl�m�k, amelyek olyan kis dolgokkal kezd�dnek, mint a bok�ba harap�s. Ennek semmi k�ze a terel��szt�nh�z �s kiskor�t�l kezdve – mint b�rmilyen harap�st a karba, p�r�zba stb. – meg kell tiltani.

  Aki nem csak csod�lattal �s elk�ped�ssel �ll border collie-j�val szemben, hanem megl�tja benne a rendk�v�l intelligens �llatot, aki �r�m�t leli abban, hogy a kutyamagatart�st j� nevel�sben �s sok foglalkoz�sban �lje ki, ami �l�nk szellem�t mindig �j kih�v�sok el� �ll�tja, az egy szak�rt� sz�rmaz� border collie-ban eg�sz �let�re t�rsat tal�lhat. Feltehet�en nem is fog megel�gedni egyel, mert a borderek csod�latosan tarthat�k t�bben, �s egy �t vagy m�g t�bb kuty�b�l �ll� csoportot l�tni lefek�dni egy halk „lie down” vez�nysz�ra, t�nyleg m�ly benyom�st kelt.